„Királyok, fejedelmek útja” Balmazújvárosban

Időpont: 2014. szeptember 24. 10:00 - 2014. szeptember 24. 14:00
Rendezvény hatóköre, jellege: szakmai - tanácskozás
Célcsoport: Felnőtt
Régió, megye: Észak-Alföld, Hajdú-Bihar

Rendező szerv


Rendezvényszervező:

Nemzeti Művelődési Intézet Hajdú-Bihar Megyei Irodája

Cím:

4024 Debrecen, Szent Anna u. 18.

Telefonszám:

.

Weboldal:

www.nmi.hu

Helyszín


Cím:

4060, Balmazújváros Debreceni utca 2.

Intézmény (szervező):

Semsey Kastély

Intézmény vezetője:

.

Telefonszám:

.

E-mail cím:

E-mail mutatása

Weboldal:

www.nmi.hu

„Mérföldkövek” címmel a Semsey Kastélyban, Balmazújvárosban kerül megrendezésre 2014. szeptember 24-én 10 órától a „Királyok, fejedelmek útja” projekt továbbfejlesztését segítő műhelynap a Nemzeti Művelődési Intézet Hajdú-Bihar Megyei Irodája és a Nemzeti Művelődési Intézet Közösségi Kezdeményezések Országos Szakmai Központ közös rendezvényeként.

E műhelynap, és a későbbiekben további 2 nap – más-más helyszíneken – célja a 2008-ban indított „Királyok, fejedelmek útja” projekt továbbfejlesztési lehetőségeinek feltárása. Olyan kérdések tisztázása előtt állnak a projektben résztvevő intézmények, szervezetek határon túl és innen a műhelynapok során, mint a misszió-vízió-stratégia, együttműködés, erőforrások, kompetenciák, vagy éppen a környezet változásainak hatása a projektre, és hogy milyen lépéseket kell még megtenni azon az úton, mely az Európai Kulturális Utak programhoz való csatlakozáshoz vezethetnek.

A szeptember 24-i alkalom egy kicsit visszatekint a honnan indultunk, milyen célokat tűztünk ki magunk elé és mit sikerült elérni, milyen eredményeket tudunk felsorakoztatni kérdéskörhöz – Jantyik Zsolt, a Nemzeti Művelődési Intézet Közösségi Kezdeményezések Országos Szakmai Központ vezetője bevezető előadásában.

A rendezvénynek helyt adó település, Balmazújváros Kulturális Központjának vezetője, M.Tóth János a „Királyok, fejedelmek útja” projekt máig tartó eredményeként a KuKuCs programot mutatja majd be, mely „a helyben értékként kezelt dolgok hasznosulásának jó példája”. A műhelynap további részében a projektben résztvevő települések képviselői Hamvas László, a Hajdúsági Hallgatókért és Civilekért Egyesület elnöke faciltálásával helyzetelemzés keretében válaszokat fogalmaznak meg többek között arra, hogy a napi feladatok ellátása mekkora leterheltséget jelent, emellett mekkora erőforrást tudnak mozgósítani a projekt sikeréhez? Egyértelmű-e mindenki számára, hogy a projekt kapcsán mit várnak el tőle? A résztvevők mennyire fedik le a projekt célterületét? A műhelynap zárásaként elkészül erősségeik és lehetőségeik mátrixa is, mely már a következő műhelynapra való felkészülést szolgálja.

Zárásként a résztvevők megtekintik a Semsey Kastélyt, és megismerik Semsey Andor munkásságát, aki küldetését így fogalmazta meg:

„Mindnyájunk kötelessége, hogy hazánk előrehaladásán közremunkálkodjunk”   

De ki is Semsey Andor?

Semsey Andor (Kassa, 1833- Budapest, 1923) a nagy semsey birtok ráeső hitbizományi részen, Balmazújvároson kezdett el gazdálkodni az 1850-es évek végén. Kortársai írták róla, hogy „gyönge szervezete nem tudott megbirkózni egy nagy gazdaság ügyeinek vezetésével, finom érzése nem bírt alkalmazkodni környezetének durva szokásaihoz s rendszeretete nem tűrhette a saját hibáján kívül bekövetkezett zárlatot. Végre is elhatározta, hogy a birtokokat bérbe adja s felköltözik, Budapestre.” Elhatározását 1866-ban hajtotta végre.  Minden jövedelmét tudományos célokra fordította. Összesen alighanem többet juttatva az Akadémiának, a Nemzeti Múzeumnak és iskoláknak, mint az egész Széchényi család.

A leggyakrabban névtelenül maradó adományozó, aki jóvoltából fejlődött a fővárosi állatkert, épült fel benne a madárház, írtak ki a tudományos intézetek pályadíjakat, fizettek kutató- és gyűjtő utakat, támogatta többek között Herman Ottó kutatásait, Eötvös Loránd gravitációs kísérleteit, a geológusok és geográfusok kutatásait és külföldi útjait. Fejlesztett könyvtárakat és kutatólaboratóriumokat. Az ő támogatásával zajlottak a földmágnesség-mérési, torziósinga-kísérletek és a Nemzeti Múzeum természettudományi gyűjteménye is. 1890-ben százezer forintos alapítványt hozott létre a Magyar Tudományos Akadémia szakkönyvkiadásának javára. Nagy összeggel járult hozzá az 1895-ben életre hívott Eötvös Kollégium alaptőkéjéhez is.